Mezítláb vagy cipőcskében?
Más a gyerek járása, más a felnőtté, és más az öregemberé. A kicsik első lépései talán leginkább a hátsó lábaira álló medve vagy majom próbálkozásához hasonlítanak: “szabályos” lépések helyett sajátos, bizonytalan “ügetést” láthatunk a kis totyogóknál. Lábacskáik enyhe talphajlításban, kissé kifelé fordulva állnak. Ha a kisgyerek időnek előtte megterheli a lábát, akkor megfeszített, befelé forduló helyzetbe kerül. Ezért ne “jártassuk” kézen fogva, amíg ő magától nem képes erre a mozgásformára. Ha már elkezdett önállóan lépegetni, ne tegyük próbára túl korán újonnan szerzett képességét. Ebben az időszakban nem szabad járásra kényszeríteni! Ha sírdogálva kéri, hogy vegyük fel, csupán azt jelzi, hogy teljesítőképessége határára ért, nem a lustaság beszél belőle. Ha már nehéz cipelni a kis sózsákot, inkább vigyünk magunkkal babakocsit. Aztán apránként megszokja a járást, eltűnnek talpacskáiról a zsírpárnák, állandósul a haránt- és hosszboltozat formája. Már az első gyerekcipő kiválasztásához keresse a gyerekcipo.hu webáruházat!